2. óra
A jelen devianciái = a jövő építészete
(óravázlat)
Indító kép: Kozmikus építészet.
I. Különös építmények, melyek közt ott vannak a jövő építészeti irányai. A különös építmények egyéni praktikákat rejtenek, jövőbeni tömegessé válásuk viszont közösségi igények figyelembe vételével lehetséges. Az alábbiakban ízelítő látható néhány lehetséges irányzatról, illetve fontos tervezési szempontról.
Álomház: az ideális emberi lakókörnyezet praktikus, pszichikai és kényelmi igényeket egyaránt figyelembe vesz.
„Bachmanlike” irányzat: a praktikum és az elidegenítés egysége. Nem ritka a váratlan elem. Anyag: kő, beton, tégla, és főleg fém meg üveg. Az elidegenítő hatás és az anyagok variációja okán az épület részben ipari jelleget ölthet, de nem hazudik.
Millenáris ház valóban üzemcsarnokból lett átalakítva múzeummá. Az adott lehetőségek átkonvertálására való képesség az épület más jellegű hasznosítása okán nagy lehetőség az építész számára.
Gejzír étterem: jó példa a helyi lehetőségek kihasználására.
Londoni dokk irodaépülete: A helyi jelleg (hajók áramvonalassága) adoptálása egy ház külsejére.
Bishop temploma (Colorado): Archaizáló irányzat keveredése a privatizmussal (a magánegyház intézményének történelmi háttere van) és a megszállottsággal.
NASA asztronómiai részleg látogatóközpont. A jövő követelményei (egyedi, színes, látványos épületek) meg kell, hogy jelenjenek a technológiai haladás csúcsteljesítményeit bemutató közösségi épületkomplexum esetén, nem beszélve az amerikaiakra jellemző presztízs szempontokról. A NASA, mint az USA egyik vezető kutatóintézete építészetileg is irányadó lehet, saját megjelenése által.
Szöul: A futurisztikus kinézet folytán a látvány fontosabb szempontnak tűnik, mint a praktikum. A presztízs drága dolog.
Sealand: az építészeti extremitás sokféle lehet. Némelyik komoly politikai problémákat is okozhat, mint ez a különleges helyre épült erőd. A jövő építészetének fel kell készülnie a kozmikus Robinsonok elszigetelt, önellátó űrlakásainak készítésére. Bates „fejedelem” szigetállama egyben jól működő vállalkozás, mely azonban a hozzánemértés okán csődbe is mehet.
Owensboro: a látványos elem másodlagos, nem befolyásolja a ház lakhatóságát. A különc tulajdonos valamiféle generátorral próbálja függetleníteni magát az angol elektromos szolgáltatóktól.
Újpest-MEO épület: a vadság nem feltétlenül futurisztikus. A külső burkolat alá beszerelt színes lámpák este extrém külsőt kölcsönöznek az épületnek, nappal viszont beleszürkül a mára lepattantnak tűnő tégla-szecessziós üzemépületek hátterébe.
II. Gaia: James E. Lovelock (holisztikus nézete) szerint a Föld-bolygó egy organikus egységet képez, benne a szervetlen és szerves létezőkkel, vagyis a Föld kvázi élőlény, mely megpróbálja egyensúlyban tartani belső homeosztázisát. A „Gaia visszaüt” szempont sok paranoiás véleménynek adhat táptalajt, köztük olyanoknak, melyeket érdemes megfontolni, mint pl. a globális felmelegedés, globalizálódás, járványok, stb.
John Kay organikus tervei leginkább a házak formáiban tükrözik részlegesen a természeti környezetet. Az organikus építészet (belülről kiinduló, emberközpontú?) pontosabb definíciója még várat magára.
Kína, SkyDragon: A tengereken is lehet lakni de alkalmazkodni kell a környezethez formákban is.
Scylla hadihajóból mesterséges zátony: A tengert, mint környezetet is lehet alakítani az emberi igényekhez.
Emeryvill: a Tsui-project ökoházai anyagukban, formájukban és elrendezésükben is tükrözik a természettel való egységre törekvést. Elsőroban nyugdíjas amerikai milliomosok számára készülnek.
Ed Boss arizonai kísérlete a BioszféraII. Földi körülmények közt a külső környezettől hermetikusan elzárva létesített önfenntartó rendszer (2 évre tervezve). Építészetileg érdekes megoldások: fényáteresztés, ritkán használt bejárati ajtó, kupola mint légburok, stb. a kísérletet végül hamarabb kellett abbahagyni.
III. Felhőkarcolók világa: Az ember magasba tör, de ennek vannak fizikai, pszichikai és erkölcsi határai.
Felhőkarcolók magassági versenye a világban.
Fák magassági határa 130 m. Ezt a felhőkarcolók meghaladják ugyan (a tervezett legmagasabb New Yorkban 541 m lesz, de a felső harmadában már nem lesznek emberek), de nem nagyságrendekkel. Az emberi mértékekkel még lakható szintmagasság a 60-70. szintnél nem nagyobb. Az ennél magasabban tartózkodó ember már nem látja, hogy kit köp le az utcán. Ez egy érv a túl magas épületek ellen.
A tervezett felhőkarcolók zavarják a kölni dóm műemléki környezetét, ezért a World Heritage fekete listára tette a műemléket. Jelenleg folyik a kölni várostervezés feletti competencia ügyében a vita, mégpedig Köln város önkormányzata és az UNESCO között. Egy újabb érv a túl magas épületek ellen.
A World Trade Center (WTC) képén még a terrortámadás előtt modelleztek egy becsapódási katasztrófát.
A WTC helyére tervezett új épületegyüttes stílszerűen a Freedom Tower nevet kapja, jelképezve a antik görög hagyományú szabadságelvűség (demokrácia) győzelmét a terror felett.
A WTC terrorbiztos kell, hogy legyen (terrorprevenció). Ez újabb biztonsági szempont a katasztrófahelyzetek megoldására való törekvés mellett. (Mindezen szempontok már a tervezési szakaszban is nagy szerepet játszanak.) Azonban a magas épületek kimondottan kínálják magukat a terroristáknak. Ez a harmadik érv a túl magas épületek ellen. Bár a Freedom Tower a világ legmagasabb épülete lesz (természetesen Amerikában és „csakazértis” jelleggel), a felső harmadát már nem lakják, sőt be sem építik.
Terrorprevenció elemei a tervezési szakaszban
Katsztrófavédelem segítése, gyors mentőliftek (Ázsia), plusz lépcsők (USA), tömör függőleges épületmag (USA), víztároló az épület tetején (Ázsia), kettős tornyok esetében összekötőhíd, mint újabb menekülési út (Ázsia), tűzállóbb anyagok alkalmazása.
Mi szól a felhőkarcolók mellett mégis? Az ember pszichikai és társadalmi igénye, párosulva a gazdasági lehetőségekkel. A metropolisok belvárosaiban a jobb helykihasználás kényszere, valamint a presztizs hatásos érvek lehetnek még.
Irod.:
- http://www.3d-community.com/images.php?listcat=1
- http://www.voidgamers.com/channel/b.42.o.140.html
- http://www.tdrinc.com/architecture.html
- http://www.roadsideamerica.com/
- http://www.bio2.com/index.html
- http://www.greatbuildings.com/types/types/skyscraper.html
- Le Corbusier: Új építészet felé. Bp. 1981.
- Bachman Zoltán (szerk.): Könyv az építészetről. Pécs. 1998.
