3. óra
Bevezetés a futurológiába
(óravázlat)
Indító képek:
Oscar Morgenstern (1902-1977) a gazdasági
prognosztika (alkalmazott futurológia?) atyja. (Neumann Jánossal együtt
dolgoztak a Játék-elméleten.)
Irod.: - Long term
projections of power: political, economic, and military
forecasting. -Mathematical theory of expanding
and contracting economies.
Ossip K. Flechtheim az elméleti
futurológia atyja.
Irod.:
http://iranscope.ghandchi.com/Anthology/Flechtheim.htm
Stanisław Lem
a Futurológia II. megálmodója. Irod.:
S. Lem: Summa technologiae.
Budapest. 1972.
Gábor Dénes
Nobel-díjas magyar fizikus és futurológus. Foglalkozott az elektromikroszkóp
lehetőségeivel, az anyag palzmaállapotával és
feltalálta a hologramot. A Római Klub tagjaként jelentést is készített.
Irod.: Beyond the Age of
Waste. Dennis Gabor et al.
Pergamon Press, Oxford,
1978
I.
Def.: Futurológia/Jövőkutatás
A jövõkutatás
a jövõbe tekintés, a jövõvel
való foglalkozás (mint pl. a tabuk, mágiák, jóslatok, mítoszok, vallások,
utópiák) egyik síkja.
A
tudományos jövõkutatás a társadalommal
kapcsolatos jövõ elõzetes
megismerésére irányuló intellektuális tevékenység, a jövõfeltárás
problémakörével foglalkozó tudományterület. Célja, hogy jövõre
irányuló ismeretek elõállításával (megbízható elõrejelzések kidolgozásával) úgy befolyásolja a
jelenbeli cselekedeteket és döntéseket, hogy azok a lehetõ
legkedvezõbb irányban
alakítsák a jövõt. Feladata, hogy feltárja a lehetséges jövõket
(a jövõalternatívákat és a jövõvariánsokat),
a kívánatosakat és a katasztrófa jellegûeket.
Ismereteket nyújt az idõben késõbb várható folyamatok, események, kapcsolatok és
állapotok kialakulásáról. Felvázolja a már meghozott döntések jövõbeni következményeit és érzékelteti a meghozandó
döntések lehetséges hatásait.
A jövõ a
múlt továbbélése és az új jelenségek, tendenciák és kapcsolatok kialakulásának
tartománya. A jövõnek ez az összetettsége és
bizonytalansága képezi a jövõkutatás tárgyát,
és elméleti-módszertani kutatásai is ennek a sajátos tárgynak a kezelhetõségére irányulnak. A jövõkutatás
a társadalom-tudományok közé tartozik, mert a jövõnek
mindig azt és olyan tartományát vizsgálja, amely kapcsolatban van az emberek, a
társadalom jövõre vonatkozó akcióival és azok
hatóköreivel, továbbá széles körû
összefüggésrendszerével.
A jövõ
formálásának feltétele az emberek és a társadalmi intézmények, szervezetek jövõre orientáltsága. Ennek hiányában nem alakulhat
ki az új jövõket alakító és formáló szemlélet,
és az azokat megvalósító jövõformáló erõ.
A
jövõkutatás mint tevékenység eredményei, termékei a humán jövõ
lehetõségtartományát ellenõrzött
formában bemutató alternatívákat és variánsokat tartalmazó elõrejelzések. A jövõkutatás
és elõrejelzései szerves kapcsolatban vannak a
társadalmi-humán jövõtudattal és annak
mindenkori fejlettségi szintjével. Ezek közül különösen fontos a hétköznapi jövõtudattal és jövõorientáltsággal
való kapcsolat, mert a jövõkutatás azon
keresztül tud eljutni a társadalmi valóság és gyakorlat befolyásolásához.
A jövőkutatás tárgya a jövő. A jövővel való foglalkozás még le nem
zajlott fejlődési folyamatok, meg nem történt események
és ki nem alakult jövőbeni állapotok kutatását jelenti. A jövőkutatás a várható
fejlődési utak, események és állapotok, valamint ezek feltételeinek
feltárásával csökkentheti a jövővel kapcsolatban mindig fennálló
bizonytalanságot. A jövővel kapcsolatos bizonytalanság kettős formában jelenik
meg: egyrészt nem tudjuk most megmondani, hogy milyen jövő jön létre (a sok
lehetséges változat közül melyik az, amelyik megvalósul), másrészt
bizonytalanság adódik abból, hogy vajon jól választunk-e a lehetséges jövők
közül.
A jövő rendkívül sokféleképpen alakulhat, hiszen a különböző
tényezők időről-időre eltérően alakulhatnak, eltérő erősségűek lehetnek, s
más-más jövőváltozat kialakulását erősíthetik fel, illetve gyengíthetik annak
kialakulását. Egyik jövőváltozat sem hordoz magában olyan erős meghatározó
elemeket, amelyek bizonyossá tehetnék valamely változat kialakulását. A jövőváltozatok
közüli választás azért hordoz bizonytalanságot, mert a ma értékrendje alapján
tekintünk valamely lehetséges jövőváltozatot kívánatosnak vagy elvetendőnek. Ez
a bizonytalanság nagymértékben csökkenthető lenne az értékek/értékrendszer
jövőbeni alakulásának valószínűsítésével.
A jövőkutatás két területe - a prognosztika és a jövőképalkotás
vagy futurológia - segít abban, hogy jelenbeni
cselekedeteinket egyik oldalról a múlt és a jelen adottságainak és
lehetőségeinek, másrészt a távolabbi jövő követelményeinek figyelembevételével
alakítsuk ki.
- Magyarország:
- Kovács Géza (70-es évektől)
- Magyar jövőképek (a rendszerváltás, mint
váratlan tényező válságot okozott a magyar jövőkutatásban)
- Akadémiai bizottság
- Egyetemi oktatás.
- Irod.: Kovács Géza: Jövőkutatás és társadalmi tervezés. Bp. 1979
II.
Történet és felosztás: A jövõkutatás a két világháború között megjelent prognosztikából
(gazdasági prognosztika – O. Morgenstern) és az
1940-es években kidolgozott futurológiából (a természet és a kultúra jövojével való rendszeres foglalkozás – O. Flechtheim) fejlõdött ki.
a./ Prognosztika
1- Jóslás
- Delphoi: A görögök leghíresebb
jósdája, Apollón szentélyével. Hibája, hogy Spártához
húzott. A kelták a hagyomány szerint Kr.e. 279-ben lerombolták, majd Theodosius a 4. század végén bezáratta.
-
Sibyllák:
Varro szerint 10 sibylla
volt. Közülük a cumae-i volt az, amelyik mesés
összegért eladta jóslatait Tarquinius Priscusnak. A jóslatok Róma szent könyvei lettek.
-
Cassandra:
Jóstehetséget kapott Apollontól, de mivel szerelmét
nem viszonozta, ezért Apollón elintézte, hogy ne higgyenek neki. Priamosz lányaként megjósolta Trója pusztulását. Agamemnon saját rabszolgájaként Mükénébe hurcolta, ahol Klütaimnésztra mindkettőjüket megölte.
-
Dodona:
Athén kedvelt jósdája. Többek közt Zeusz szent tölgyének susogásából jósoltak.
A szólás szerint a dodonai jóslat semmitmondó.
-
Ezekiel:
I Nabukadnezár idején a Zsidóság babiloni fogságba
került. Ezekiel próféta ekkor szónokolt nekik.
Látomásai tele vannak a pusztítás vízióival. E képeket az UFO kutatók kedvtelve
idézgetik.
-
Nostradamus:
16. századi orvos, akit a ferencesek misztikus nézetei megfertőztek. (A
ferencesek saját templomukban temették el állva.) Jóslatait 1000 db 4 soros, de
homályos versben adta közre, nagy feltűnést keltve már akkor. Némelyik bevált
(II. Henrik halála, Hisler, Hirosima), némelyik nem
(Napóleon angliai hódítása).
- Ördög a falon – farkast kiabál (önbeteljesítő
jóslatok)
- Elkerülhetetlen sors
- Párkák vagy
moirák:
az élet fonalát szövögetik.
-
Oidipus
(a dagadt lábú): Gyermekkorában Delphoiban
megjósolták, hogy megöli apját, Laiosz thébai királyt és feleségül veszi anyját Iokasztét. Szülei megpróbálták eltenni láb alól, de nem
sikerült. Végül megölte apját és elvette anyját. Amikor mindez kiderült,
megvakította magát. Antigoné a lánya volt.
2- Tudományos prognózisok (meteorológia,
monetáris előrejelzés, stb.) Irod.:
Besenyei – Gidai – Nováky:
Előrejelzés, megbízhatóság, valóság. Bp. 1982.
b./ Tervezés
1- Egyszerű teleológia (céltételezés) és
emberré válás.
2- Utópiák – Anti utópiák – Megvalósult
utópiák (Platon, Don Quijote) és konklúzióik: a
pokolba vezető út jó szándékkal van kikövezve.
3- A céges
tervektől a nemzetgazdasági tervekig. + Nyugat a progresszív haladás, Kína, a tagoreánus-típusú társadalom és India a leonidászi
modell. Irod::- A. és B. Sztrugackij: Válaszd az
életet. Bp. 1989.
4- Globális gondolkodás. Irod.:
http://www.clubofrome.org
c./ Elméleti futurológia az új tudományág (=
tudományszervezés?) – Alkalmazott futurológia a régi?
d./ Újabb elméleti irányzatok:
1- Transzhumanizmus (az átalakuló emberrel
foglalkozó találgatások gyűjtőneve) – Posthumán
állapot (az emberből és/vagy a robotokból kifejlődő új lény az ember után) -
IV. típusú civilizáció (az Univerzum urai). Irod.:
http://en.wikipedia.org/wiki/Kardashev_scale
http://www.transhumanism.org/resources/faq.html
http://www.bt.com/sphere/insights/pearson/human_evolution.htm
-
Transhuman
ember művészi ábrázolása
2- Eugenika: Francis
Galton
(1822-1911), az eugenika szó
angol megalkotója ekként határozza meg a fogalmat: az eugenika az állományjavítás tudománya, mely segít az alkalmasabb
fajoknak, hogy gyorsabban felülkerekedhessenek a kevésbé alkalmasokon. A II.
világháborúban a genocídiumok, fajnemesítés, az embereken végzett orvosi
kísérletek és az unwertensleben-elmélet gyakorlati
alkalmazása lejáratták. Jelenlegi leszármazottai (családtervezés,
fogamzásgátlás, abortusz, euthanázia) alkalmazása ellen
leginkább a katolikus egyház vív ádáz küzdelmet. Irod.: S. Lem: Sex Wars.
in: 2000. Bp. 1993 Április.
57-62.;
http://www.communio.hu/meh/mv920304.htm
3- Xenológia:
jelenleg a kisebbségekkel, másságukat hirdető csoportokkal való foglalkozás
terminusa. A jövőkutatás szempontjából az idegen lények (pl. marslakók, ufonauták, stb.) megismerését célzó tudomány. Rendkívül
drasztikus empatikus belső váltásokat feltételez egy várhatóan nem emberi
létforma helyébe való beleképzelkedés. Lem szerint az idegenek megértése nem igazán lehetséges. Irod.: S. Lem
Solaris. Bp. 1968.
III.
Futurizmus (a jövő
érzetét sugalló művészeti irányzat, mely nem azonos a futurológiával)
IV.
Futurisztikus (jelző,
mely elsősorban az áramvonalasság, a gyorsaság és modernség jellemzőit fedi)
Johnston
nevű gyorskorcsolyázó
V.
Ált. irod.
- Schmidt Á. –
Fodor J. – Haraszthy Á. (szerk.): Jövőkutatási
fogalomtár. Bp. 1976.
- Barna György (szerk.): Jövőkutatási
módszertani útmutató. Bp. 1973.
- Kovács Géza: Jövőkutatás és társadalmi
tervezés. Bp. 1979.