5. óra
A Sci-fi irodalom nagyon rövid története
(vázlat)
A sci-fi 6alma:
- Szekularizálódott korunkban a nyugati emberek transzcendens iránti pszichikai szükséglete a történeti nagy vallások tanainak elfogadása helyett régi-új utakat keres. Úgy mint ufológia, mágia, parapszichológia, ezoterika, fantasy, stb. Mindezekből a dolgokból azonban hiányzik a tudomány. Márpedig korunk igazi vallása a tudomány, melyet a fenntartható fejlődés elvének deklarálásával a XX. században már politikai-gazdasági szinten is elismertek. A tudomány és a fantázia pedig a sci-fiben ötvöződik ideális mértékben. Az elme szabadon szárnyalhat, kimondhatók olyan dolgok, melyek kutatóintézetekben csak évtizedek múlva lesznek aktuálisak, azaz a tudomány invenciókat kap. Másrészt viszont a sci-fi „…az olvasót megismerteti számára egyébként ismeretlen fogalmakkal.” (Carl Sagan). Álljon itt néhány bizonyíték a tudományos fantasztikus irodalom hatalmáról:
- Lukianos már az ókorban felvetette a Holdba való utazás lehetőségét. Ő ugyan még inkább csak fantáziált, követőiként Wells és Verne már „reálisabb alapokon” álltak. Ma már tudjuk, hogy majd 2100 évvel Lukianos után - mikor a Holdra-szállás megvalósult - Neil Armstrong lépése is még mindig milyen heroikus, veszélyes vállalkozás volt.
- Adjuk Verne Gyulának a tengeralattjáró megálmodását: 20 000 mérföld a tenger alatt. (Bár már az ókorban és a reneszánszban is pedzegették.)
- Capek kitalálta a robot nevet, Asimov és Campbell finomították 3-4 törvénnyel a robotikát.
- Szilárd Leó atomfizikus H. G. Wells egyik novellája nyomán kezdett el töprengeni a láncreakció elvén.
- Steve Cartmill Sűrgős küldetés (Deadline) c. novellája miatt 1944-ben a katonai titkosrendőrség átkutatta Cambell irodáját. A novella véletlenül a titkos Manhatten tervet írta le, mégpedig részletesen.
- A sci-fi előrevetítette, vagy legalábbis megerősítette a futurológia tudományának létrejöttét. (Időgép, pszichohistória, stb.).
- Joseph F. Engelberg a robotgyártó Unimation cég elnöke Asimov könyve nyomán alapította meg vállalatát 1950-ben.
I. Definíciók
- „A sci-fi a technika korának fikciója,…témái változatosak, legtöbb eredetije azonban a XIX. század utolsó évtizedében vetődött fel, elsősorban Wells által” (Brian W. Aldiss). (Témaköre többet ölel fel, mint a bolygóközi utazások.) A Science fiction elnevezés: az 1920-as évektől létezik. „A műfaj a 20. század 2. felének legsikeresebb irodalmi irányzatává vált. A sci-fi amerikai művészeti forma….” (Brian W. Aldiss).
- A sci-fi az emberiség meghatározását és az univerzumban elfoglalt helyét kutatja irodalmi, tudományos és művészi eszközökkel.
II. Eredet
- A sci-fi „…fejlődése időben egybeesett a nagy technikai forradalommal és az USA szuperhatalommá válásával.” Eredete azonban USA-n kívül volt, Angliában a 18. sz. 2. felében. (Brian W. Aldiss)
- Gilgames: A legelső irodalmi mű a Gilgames eposz. A burjánzó cselekményű és gondolatgazdag eposz Gilgamesnek, Uruk város legendás ie. 2700 körül uralkodott királyának mitikus története. Élõ alakról szól az eposz, aki legendás uralkodó és nagy zsarnok is volt egyszerre. Felépíti Uruk falait, legyőzi Istárt és Umbabát. Haverja és ellenpontja Enkidu a félig állat, őserővel bíró hős, akiért Gilgames a pokolra is leszáll, de végül nem tudja feléleszteni.
- Biblia: A világ legismertebb és legolvasottabb könyve(i). Ószövetség (a világ és a zsidóság története), Újszövetség (Jézus története)
- Homeros Kr.e. VII. sz.)
- Odüsszeia
- Aristophanes (i. e. 400k):
- Madarak: A háborútól sújtott polgárok csatlakoznak a madarakhoz és a felhők közt létrehozzák Felhőkakukkvárat.
- Béke: Trigeus a háborútól megcsömörlött athéni katona egy óriási szárnyas rovar hátán megy fel a mennybe, hogy találkozzon Zeus-al.
- Lukianos (i.e 2. sz., szíriai vándorszónok). Írásai a 15-16. században újra népszerűek.
- Ikaromenippos. Holdba és napba való utazásokat ír le szatirikusan. Párbeszédes.
- Igaz történetek: A görög hajó vízoszlop és szél szárnyán repül a Holdba, ahol a Hold királya és a Nap királya a Jupiter gyarmatosításáért állnak harcban egymással. Ez az első interplanetáris fikció.
- Allighieri, Dante (1265-1321):
- Inferno – Purgatorio – Paradiso.
- Leonardo da Vinci (1452-1519): jegyzetfüzetének lapjain született meg az űrutazás.
- Francoise Rabelais (1494-1553):
- Pantagruel utazásai.
- Leöw rabbi:
- Gólem (1580): Prágai zsidó hagyomány szerint agyagból embert formázott a rabbi (aki nem az író). Az irodalmi művet Gustav Meyrink adta ki Lipcsében 1915-ben és hamarosan film is készült.
- Johannes Kepler (1571-1630):
- Somnium (Álom) c. műve tudományos vízió a Holdról, egyszerűen bevezetés a csillagászatba. Kepler halála után 4 évvel jelent meg Frankfurtban. A főhős Duracotus természetfeletti módon a Holdra kerül, ahol fejlett a tudomány. Tudományos igényű epika és utópia.
- Francis Godwin püspök:
- Man int he Moon. (1638): Gonsales, a főhős addig idomítja a hattyúkat, míg azok felrepítik a Holdba, ahol óriásokkal beszélget. Ők a bűnözőket már kiskorban kiszűrik és a Földre száműzik. Gonsales visszatérve a Földre Kínában landol a hattyúkkal, ahol mint varázslót bebörtönzik.
- John Wilkins:
- Egy új világ felfedezése a Holdon. (1638).
- Athanasius Krichner:
- Itinerarium Exstaticum. (1656): Egy angyal túrára viszi a főhőst a mennyekbe.
- Utazás a Holdba. (1657) Cyrano önmagát teszi meg a regény hősének. Hajnali harmatot gyűjt üvegekbe, majd azokat a testére erősíti. A nap a harmattal együtt őt is felszívja a Holdba.
- Robert Paltock:
- Peter Wilkins élete és kalandjai (1751): A hajótörött Wilkins felfedez egy országot, ahol az emberek repülni tudnak. Feleségül vesz egy Yourwarke nevű nőt és gyermekeik születnek, némelyik szárnnyal, némelyik anélkül.
- Ralph Morris:
- John Daniel élete és megdöbbentő kalandjai (1751): A főhős és fia egy repülő gépezet segítségével eljut a Holdra.
- Horace Walpole:
- Az otrantói kastély (1760): Ezek az Osszián-költemények hamar népszerűek lettek. Talán ezzel az álommal kezdődött az irodalmi gótika (= a romantika vállfaja).
IV. Az utópiák:
Mivel indítékuk általában morális vagy politikai, ezért nagyon is a reális világot célozzák, nem tartoznak a sci-fi tárgykörébe, de előzményeként számon tarthatók. Az „utópia” szó Seholországot, vagy jobb helyet jelent. Az utópisták általuk elképzelt ideális rendet akarnak létrehozni, de szabályaik valójában elborzasztják azokat a tapasztalt olvasókat, akik jól ismerik a rendőrállamokká fajuló jóakaratot. A történetek zártak, bennük változás, fejlődés nem lehetséges. Az utópia olyasmi, amiben a minket odajuttató szerkezet valószerűsége másodlagos. (Brian W. Aldiss)
- Platon (i. e. 4. sz.):
- Állam c. utópiája párbeszédes: Az ideális államról szól, melyet alapvetően Athénról mintázott. Célja, hogy az egyes társadalmi osztályok maradéktalanul boldogok legyenek.
- Utopia (1516): Világában mindenki egyforma ruhában jár, a játékot nem ismerik, városaik ugyanolyanok. A polgárok megérdemelt nyugalmát és boldogságát a jobbágyrabszolgák és a zsoldos katonák biztosítják. A sörfőzést és a csillagászatot tiltják.
- Tomasso Campanella (1568-1639):
- Napváros
- Jonathan Swift: Elfogadta a vallási rendet műveiben. 1644-ben szentelték pappá, később a Szent Patrick Székesegyház főesperese lett. Swift szórakoztatni akart. A legnagyobb hatást Gulliver vak büszkeségével éri el. Az irodalomkritika nem tekinti sci-fi írónak.
- Gulliver utazásai: 1. rész: Lilliput, 2. rész: Brobdingnag (óriások), 3. rész: Laputa (repülő város), 4. rész: nyihahák és jehuk.
- John Milton (1608-1674):
- Elveszett Paradicsom (1655): Műeposz a bűnbeesésről. Korában óriási hatást váltott ki. (Nem tévesztendő össze Sarkadi Imre drámájával, vagy Várkonyi Nándor könyvével.)
- Ludvig Holberg: a norvégiai Bergenben született.
- Klimius Miklós Föld alatt való útja (1741): Klimius Miklós a Föld középpontjában levő nap körül keringő bolygón lyukad ki, ahol a két lábon járó fák élnek. Máshol csak fiatalok kormányozhatnak, mert öregkorára mindenki bujává válik. Egy harmadik országban a lakosok sosem alszanak, ezért mindig rohannak. Klimiusnak udvarol egy vonzó majomhölgy is. 12 évet tölt a Föld alatti világban.
- Daniel Defoe: 60 éves korában kezdett regényeket (hamis emlékiratokat) írni. Műveiben elvetette a keresztény rendet.
- A konszolidátor, avagy feljegyzések a világnak a Holdban véghezvitt különféle tranzakcióiról. (1705): Az ember valamiféle gép segítségével jut el a Holdba.
- Voltaire:
- Candide (1759): A dolgok rosszul kezdődnek és csak romlanak. Candide társai Kunigunda és Pangloss. Candide Eldorádóban kerül legközelebb Utópiához: az utcák arannyal vannak kikövezve, börtön nincs, csak a tudomány palotája. Összességében zavaros élményt nyújtó Leibniz ellenes mű.
-Aldous Huxley: Halála után ő lett a hippik keresztapja: amerikai feleségével együtt fogyasztottak LSD-t, kábítósan halt meg.
- Szép, új világ (1932): Megjelenésekor nagy sikert aratott. Huxley ateista állama a Szovjet forradalomról alkotott nézeteit tükrözi, alapvetően mégis a Föld küszöbön álló amerikanizálódásáról szól. Szatirikus utópia. Bevezető nélkül rögtön a több száz évvel későbbi jövőben játszódik. A felsőbb osztályokkal azonosulva nem is láttatja az szolgarendűeket (ezért hiteltelen Orwellhez képest. Nemcsak a művészet, de a tudomány is összeférhetetlen a boldogsággal. „Kereszténység könnyek nélkül – ez a szóma.”
- A sziget (1962): Drogokat használnak a lakók.
- Állatfarm (1945): Minden állat egyenlő, de a disznó egyenlőbb.
- 1984 (1949): Ez már antiutópia. Hűen adja vissza az angol civil lakosság életét a II. világháború után. Felmerült a gyanú, hogy Zamjatyin „We” c. művét koppintotta le. Lényeg: egy ember a szuperhatalommal szemben. Orwell úgy azonosul az elnyomott alsóbb osztályúakkal, hogy undorítónak találja őket.
- A zongorajátékos (1952): Németország bombázását valahogy túlélő ember groteszk históriája, mely előrevetíti Vonnegut későbbi, hasonlóan abszurd stílusát.
- Utopia 14: (anti-utopia) A nagy háború után Amerikában új társadalom jön létre. Mindent automatizáltak és centralizálták. Tevékeny, értelmes életet csak a mérnökök, tudósok és menedzserek élhetnének, ha nem dúlna köztük a karrier-harc. Magas az életszínvonal, az emberek boldogtalanok. A főhős Paul Proteus menedzser is rosszul érzi magát itt. Körülötte szerveződik a titkos összeesküvés, amely hatalmas felkelést robbant ki a rendszer megdöntésére.
- Ray Bradbury: A Galaxyba írt. Aldiss szerint Poe iskolájából való.
- Marsbéli krónikák (1951): Egy rakéta száll le a Marsra, ami olyan, mint a Föld volt az utasainak gyermekkorában (XIX. sz. viktoriánus világ). Utópikus módon minden és mindenki itt van (apa, a gramofon, a pulyka vacsorára, stb.)
- 451 Fahrenheit (1953)
- Anthony Burgess:
- Mechanikus narancs (1962)
- Sir John Hackett tábornok:
- A harmadik világháború: Irodalmi köntösbe bújtatott naturalisztikus leírás. (1978)
V. A gótika (B. W. Aldiss nyomán)
„A gótika a romantika egyik típusa, a 18. század végén fejlődött ki, az izgalomra és a misztikumra támaszkodott és számos….meglepő elemet tartalmazott.” A „gótikus fantasy,….mely elmerészkedett olyan területekre, ahova megbízható realista, társadalmi regény nem mehetett el.” A gótikus őrület a 19. századig tartott, amikor is a romantikus világból Jane Austen: a Northangeri apátság és Thomas Love Peacock: A rémálmok apátsága c. műveikben gúnyt űztek a 19. században. A gótikus regény a távolira a földön túlira helyezte a hangsúlyt, miközben az izgalmakat elsőként emelte irodalmi rangra. (Aldiss)
- Margaret Cavendish hercegnő: Londonban megérte a nagy pestist és a nagy tűzvészt.
- A tündöklő világnak nevezett új világ leírása. (1666): Margaret műfaját fantasztikumnak nevezte meg. Egy fiatalember és szeretője egy hajón elbújva a sarknál áthalad egy híd alatt és eljutnak egy új világba, ahol félemberek laknak: farkasember, méhember, medveember, stb.
- Mary Shelley: William Godwin (Caleb Williams c. műve az első pszichológiai jellegű regény (1794) és Mary Wollstonecraft (Az asszonyi jogok védelmében 1772 c. mű írója) házasságából született Mary Wollstonecraft Godwin, aki még tizenéves korában megírta a Frankensteint. Nőül ment Percy Bysshe Shelleyhez, aki 8 év együttélés után vízbefúlt. Mary névtelenül jelentette meg regényeit.
- Frankenstein avagy a modern Prometheus. (1818). Victor Frankenstein friss hullák darabjaiból emberi testet állít össze és életre kelti. A teremtmény a méltatlan mellőzés miatt megszökik és veszélyt jelent mindenkire, többször gyilkol. Néhány fejezetben maga a lény szólal meg E/1. személyben. Victor Frankenstein Fausti figura (a teremtéssel kacérkodik), de nem paktál le az ördöggel. Végül nem készít nőtársat teremtményének, mert fél, hogy szaporodnak. Victor túléli teremtményét. A történet alpesi tájakon játszódik, ahol akkoriban a tudomány élvonala volt. A mű a kor szellemének megfelelő tudományos nézeteket elegyíti, csak a mozi által lett horror töltetű a tudományos románc. Ez az első regény, amit áthat az evolúció elmélete. A regény nyelvezet inspirál arra, hogy Frankensteint és teremtményét összekeverjük (pszichologizál). Mary anyja a szülésbe halt bele, ezért Mary önmagát is szörnyetegnek tartotta.
- E. A. Poe (1809-1849): Vándorszínészek gyermekeként született Bostonban. Szülei halála után nagybátyja nevelte fel. Az egyetemről kártyaadósságok miatt csapták ki. West Pointból is kicsapták engedetlenség miatt. 14 éves unokahúgát vette feleségül, aki hamar meghalt. Poe inni kezdett és ópiumozott. Írásai nem a prűd Amerikában, hanem a forradalmak miatt szabad Franciaországban lettek először híresek, Baudelaire fordítása révén. Novelláiban (regényt nem írt) nincs cselekmény, a hősök tétlenek. A tudás és a róla való szólás képtelensége jellemzi őket. A tudományosságot sem szerette. Misztikus szemlélete magával ragadó.
- Arthur Gordon Pym a tengerész (1836): Egy rémségekkel teli (élve eltemetés, emberevő kutyák és emberek, vérivás, feléledő hullák) tengeri utazás. Pym egy Tsalal nevű szigetre jut, ahol nincsenek színek, minden fekete.
- Herman Melville:
- Moby Dick (1851): a gótikát már meghaladja, története akár valós is lehetne, főszereplői (ideértve a bálnát is kissé ördögiek).
VI. A gótika után (Viktoriánus kor, 19. század)
A könyvek piaca kiterjed + 1870-től Angliában tankötelezettség. Megszületnek a természetfeletti erővel bíró, igazságos, rendrakó hősök. A korábbi, kóborlásból adódó kalandokat felváltja a cselekvő ember tudatossága, a haladás eszméje. A romantikus regény a század elején Walter Scott halálával kihalni látszik, de a század közepére újra feléled (Dickens, Bronë-nővérek, stb.).
- Bulwer Lytton:
- A jövő nemzedéke (1871): egy férfi a bányában beleesik egy lyukba és a föld mélyén egy emberhez hasonló, de békésen éldegélő fajt fedez fel.
- Ernst Theodor Amadeus Hoffmann (1776 - 1822):
- A homokember: (Offenbach: Hoffman meséi): Olympia szép, de mechanikus lény, aki óramű pontossággal táncol és énekel.
- Jules Verne: Ő volt az első, aki anyagilag jól megélt a sci-fiből. Ő volt az első és az utolsó, akit a sci-fiért a pápa megáldott, mivel erkölcsös kereszténynek találta. Amiensi márványsíremlékének képe díszítette az Amazing Stories korai címlapjait. Verne is Amerikát látta a jövőnek: 64 regényéből 23 játszódik ott.
- Utazás a Föld középpontja felé
- Húszezer mérföld a tenger alatt: (1870): Verne az imperializmus aranykorában írt, de nem az imperializmus oldalán állt. Némó hontalan hős, a szabadság bajnoka, pénzét nem befektetésekre használja.
- Az úszó város (1876): 3 mérföld széles mesterséges sziget, mely közlekedik az óceánokon.
- Alice Csodaországban (1865): gyermekének íródott. Viktóriánus álom és szatíra. Nem sci-fi Aldiss szerint.
- Alice Tükörországban
- Kurt Lasswitz (Németo.):
- Két bolygón (1879): A marslakók az északi sarkon elkapnak 2 embert és elviszik őket a Marsra. Ez az első 3. típusú találkozás leírása.
- Bram Stocker:
- Drakula (1879): Visszatér a Mary Shelly-féle alapokhoz. A regény homályos levél- és naplótöredékekből áll össze. hatására elterjednek az élőhalottak az irodalomban és a kereszténység feltámadás mítosza megkérdőjeleződik.
- Percy Gregg:
- Az állatövön túl (1880): Schiaparelli megfigyelései alapján. Lukianos óta ez az első bolygóközi űrhajós regény. A hajót antigravitáció hajtja.
- Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete (1886): A pszichoanalízis új tudománya az alapja.
- Rider Haggard: Fogadott testvérével, hogy jobb regényt ír Stevensonnál.
- Salamon király kincse (1885): Ez az első „elveszett-faj” típusú regény, mely az utópiákat váltja fel.
- William Moris:
- Erdő a világon túl (1894): Ezt tarják az első fantasy regénynek.
- H. G. Wells (a századforduló környékén alkotott, belecsúszva a XX. századba.) A dinamit feltalálásának évében született és megélte az atomkor kezdetét (1949-ben halt meg). Több, mint 120 regényt írt, legtöbbjét hanyagul. Ő volt a nagy sci-fi ötletek kitalálója. Legtöbb művét megfilmesítették. Kerülte a főhősök alapos kimunkálását. Lewis szerint mumusokkal rakta tele gondolatainkat. Wells a jövőt idealistán képzeli el: hadsereg nélküli demokratikus világ, szegények nélkül. Wells az 1930-as években már nem annyira író, mint világhíres. A vallást nem kedvelte, a II. világháború alatt viszont segített megfogalmazni az Emberi Jogok Deklarációját. 1912-ben elutasította a Királyi Irodalmi Társaság meghívását.
- Az időgép (1895): Első regénye már óriási siker. Eloik a sápadt, dekadens faj (egy századdal korábbi ízlés: XVIII. sz.), őket éjszakánként pusztítják a föld alól előbújó morlockok.
- Dr Moreau szigete (1896): Wells legpesszimistább regénye. Összesen 3 szerplője van: Moreau a tudós orvos, Montgomery az iszákos asszisztens és Pendrick, a közönséges halandó narrátor. Moreau állatembereket készít az élveboncolás technikájával (leopárdember, szatír, sertésnő, kutyaember, stb.). Ezek eleinte tudnak beszélni, később elfelejtenek és állatokká válnak. Moreau a XIX. századi Frankenstein, korai Jurassicpark). Moreau meghal teremtményei pedig állatokká válnak. Pendrick elmenekül a szigetről.
- A láthatatlan ember: Wells újabb ötlete: a láthatatlanná vált főhős számos veszélyes kalandot él meg. (Nem összetévesztendő Gárdonyi G. regényével).
- Világok harca: Korának legújabb tudományos elméleteit is alkalmazza (mikroorganizmusok támadása). ugyanakkor karakterek, jellemek nélküli mű. Orson Welles 1938-ban a CBS rádióban csinálta híres kísérletét.
- Az első emberek a Holdban (1901): A holdlakó szeleniták állandóan változtatják alakjukat. Kegyetlen sors.
- Istenek eledele
- VII. A XX. század eleje:
„A XX. század sci-fi irodalma majd a feléig nem volt egyéb, mint a tizenkilencedik másolata,…” (Aldiss)
- Samuel Butler:
- Az emberiség útja (1903): önreprodukáló gépek és a rabszolgáikká vált emberek.
- Rudyard Kipling:
- Az éjszakai posta (1905): 2000 évet tekint át a jövőből. A repülés olyan fontossá válik, hogy a világot a légi irányítás kormányozza.
- Jack London:
- Vaspata (1907): Egy jövőbeni diktatúráról szóló anti-utópia.
- Csillagok csavargója (1915): Darrel Standing, a főhős lelke lélekvándorlásba kezd és újraéli régi életeit.
- Ádám előtt (1906): Egy városi gyerek azt álmodja, hogy ő a nagyfogú és a barlang népével együtt nőtt fel.
- Karel Ćapek:
- A Macropulos-titok (1907) (színdarab): A főszereplő a középkortól örök életű, mert megitta az elixírt. Előrevetíti az Orlandot és a Hegylakót.
- Rossum univerzális robotja (1921): A kapitalista rabszolgatartás szatírája. Rossum feltalálja és gyártja az automata műembereket, akiknek nincs lelkük, csak dolgoznak. Capek a dolgozni szóból alkotta meg a robot kifejezést.
- G. K. Chesterton
- Az ember, aki csütörtök volt (1908): Egy anarchista csoport közé beszivárognak a nyomozók, végül egyetlen anarchista sem marad.
- Charlotte Perkins Gilman:
- Herland azaz A nők országa (1910-es évek): 3 férfi Dél-Amerikában barangolva rátalál a nők országára, ahol parthenogenezis, azaz szűznemzés útján szaporodnak. A férfiakat megszelídítik, szex nincs.
- Sherlock Holmes: elbűvölő, de valószerűtlen figura, gyakran misztikus rejtvényeket kell megoldania.
- Az elveszett világ (1912): folytatásokban jelent meg. Challenger prof. és bartátai az Amazonas-medence vulkánjának holt kráterében elszigetelt történelem előtti világot találnak: majomemberek, dinoszauruszok, stb.
- Méregövezet (1913): folytatásokban. Challenger prof. és társai oxigénmaszkban töltenek egy éjszakát, miközben a Föld áthalad egy mérgező csillagközi gázfelhőn. Másnapra az egész Föld halott.
-- Franz Kafka: Fő művei csak halála után jelentek meg.
- A per: (1925) Joseph K. története, akit letartóztatnak és végül kivégeznek. A vád sosem derül ki. Csak szorongás.
- A kastély (1926): u.a.
Samuel Beckett (1906-1989):
- Godot-ra várva. (1948): Az utópia abszurddá vált műfajába tartozó színdarab.
- VIII. A fantasy: A görögök óta létezik a fantázia-utazás. Igazi megszületése a XX. sz. eleje, 2. virágkora a II. világháború előtt volt. Az 1980-as években a sci-fi művek zöme pedig már fantasy, ezek főleg az eltűnt fajok, távoli, régies világok típusú regények. „A sci-fi valószínűtlen lehetőségekkel foglalkozik, a fantasy valószínűekkel.” (Miriam Allen deFord). „Tágabb értelemben a fantasy magában foglalja az egész sci-fit, ám a fantasy szűkebb értelemben, ellentétben a sci-fivel általában olyan fikciókat foglal magába, ami inkább a mítosz, vagy a mítoszteremtés felé hajlik.” (Brian W. Aldiss)
- Edgar Rice Burroughs: Kijelentette, hogy mindig is csak pénzért írt. Tömegtermelő volt. Régies karakterei valójában semmitmondóak, a tudományos tények pedig nem érdeklik. Míg Wells megtanít minket gondolkodni, addig Borroughs megtanít minket nem gondolkodni. Végül a 20. század anyagilag legsikeresebb írójaként Los Angeles mellet egy palotát vett, mely kerületét ma már Tarzanának nevezik. Borroughs saját kiadóvállalatot alapított (mint előtte Walter Scott). Borroughs bűne, hogy beengedte a sci-fibe a piros-sárga-zöld-stb. embereket, akiktől azóta sem lehet szabadulni.
- A Mars hercegnője (1912): Ezzel lett általános helyszín a sci-fiben a bolygóközi világ. A tojásrakó marsi nők a földi ember szertőivé válnak.
- Tarzan a dzsungel fia (1912): (A Tar-zan szó fehérbőrűt jelent a majmok nyelvén.) Tarzan állati lény, aki egyben Greystoke lordja. Az első film 1917-ben készült. A könyvnek több tucat folytatása van.
- Az ország, melyet elfeledett az idő (1924): A legjobban kedvelt műve. A főszereplők egy tengeri sziget folyójának föld alatti csatornájába úsznak be tengeralattjáróval. Különböző törzsekkel ismerkednek meg, melyek a társadalmi evolúció egyre magasabb fokán vannak. Karakterek helyett csupán egzotikus nevek vannak.
- William Hope Hodgson (angol, lövészárokban halt meg 1918-ban)
- Ház a határ szélén (1908): A ház alatt egy üreg van, ahonnan éjszakánként undorító, disznó lények bukkannak elő. A ház területének alakulását évezredek távlatából láttatja. Szürrealista, szuggesztív kép.
- Robert Ervin Howard (1906-1936)
- Conan: izmos hős Hyboriában, gondolkodás nélkül.
- J.R.R. Tolkien (38): Az angol nyelv és irodalom professzora. A trilógia sikere miatt már az 50-es években világhírű lett. 1965-ben Amerikában is kiadták és elkezdődött a hobbit kultúra diadala.
- A gyűrűk ura (1954-55): Anti-Wellsi, azaz csak fantasztikus, de nem tudományos. Egy főleg é-európai mondákra és középkori románcokra (soha el nem énekelt elf nyelvű daloskönyv, stb.) épített világon (Középföldén) való vándorlás leírása. Újdonság, hogy nem valamit találnak, hanem valamitől megszabadulnak. Tanult barátok segítették a kitalált nyelv és földrajz megalkotásában.
- IX. A 30-as évek:
A sci-fit a zeitgeist eszméje hatja át Európában, míg Amerika ekkor válik szuperhatalommá (az angol tudományos románc sci-fi korábbi műveit pedig az új amerikai darabok átcsúsztatják a gyermekirodalomba).
- E. E. Smith: Az Astounding házi írója, a modern sci-fi első alakja.
- Az űrhecc (1928): Első regényében már rögtön magától értetődik a csillagközi utazás. Ezenkívül szuperhősök is akadnak. A hős fél kézzel megsemmisít egy galaxist.
- Lensman-széria: Az űrhecc folytatásai. Hiperűr, hiperfegyverek, borzalmas mentális képességek, elképesztő életformák, stb.
- Olaf Stapledon: Egyiptomban született és élt. Műveivel túllép a sci-fi általános korlátain.
- Az első és utolsó emberek (1930): 1930-tól számítva a közeli és távoli jövő története. Nézőpontja pesszimista. Rendkívül naiv mű.
- A csillagkészítő: Már a testetlen emberek idejében játszódik, a távoli jövőben. Ott kezdődik, ahol Az első és utolsó emberek befejeződik. Nő a lépték: „Az „én” a kozmikus lélek része a csillagködök gondolatai közt tallóz.” Utazás a múltba, mivel a lény visszatér a jelenbe.
- Jack Williamson: Az Amazingban kezdett, majd az Astoundingban folytatott. Ő oktatta először a sci-fit egyetemi tárgyként.
- Az űrlégió (1934): Számos kétségbeejtő küzdelem, melyet Lanning űrlégiója rendszerint megnyer.
- Az időlégió (1938): Számos kétségbeejtő küzdelem, melyet Lanning időlégiója rendszerint megnyer.
- Az emberszabásúak (1948): A több fényévnyi távolságban levő kibernetikus agy által irányított emberszabásúak ezrével érkeznek átvenni a hatalmat. Céljuk szolgálni és megóvni az emberi fajt.
- X. A 40-es évek: (A sci-fi aranykora.)
- Robert A. Heinlein: Az Astoundingban, Campbellnél kezdte.
- A jövő története sorozat kezdete (1941)
-Isaac Asimov: 1941-ben jelentkezik az Astoundingnál és lefekteti a robotika alapjait. Az 50-es, 60-as években elfordult a sci-fitől, tud. ismeretterjesztő munkák tömegét ontotta. Élvezte a népszerűséget.
- Alapítvány trilógia (1941): 21 évesen írta. Rejtvénymegoldó futurológiai regény, melynek modellje Gibbon: A római birodalom hanyatlása c. műve, azaz a regény Róma az űrben. Először folytatásokban jelent meg. Hősei túl sokat beszélnek, de legalább nem gyilkolják halomra egymást. A regény belső ideje 350 év. A világ legnépszerűbb sci-fi művének tartják. Az Alapítvány a pszichohistória külső megnyilvánulása. A pszichohistória egzakt társtud., mely nagy számú embercsoportok matematikai-statisztikai alapon előre kiszámítható cselekedeteire alapoz mechanikusan (szociológiai redukcionizmus). E trilógia részei egy-egy újabb hős köré fonódnak, miközben az idő évtizedeket ugrik előre. Asimov is kételkedteti szereplőit a pszichohistóriában.
- A halhatatlanság halála (1955): időutazásos regény. Egy csoport ember az idő határain túl azon fáradozik, hogy az ember ne haljon ki a Galaxisból.
- L. Ron Hubbard: Sci-fi íróként kezdte, dianetikával és scientológiával folytatta, majd visszatért a sci-fihez és milliomosként halt meg.
- Rettegés c. novellája (1940)
- A. E. van Vogt: Philip K. Dick őt tartotta szellemi atyjának. Vogt 1947 körül csatlakozott Hubbardhoz a Dianetikai Intézetnél.
- A vihar c. novella (1943): Egy Maltby nevű férfi és Lady Laurr szerelmi kapcsolatáról szól.
- Slan az első regény (1940-ben jelent meg az Astoundingban)
- A Nulla világa (1945) regény
- A Nulla záloga (1948) regény
- Az atom birodalma (1947)
- XI. Az 50-es évek:
A sci-fi megjelenik keményfedelű kiadásban, de a magazinok is elszaporodnak. Fő téma a világűr meghódítása. Felbocsátják az első műholdat 1957-ben és kezdetét veszi az űrkorszak. (1956-ban még egy brit királyi csillagász jelentette ki, hogy a bolygóközi utazás badarság.). Az űrutazás sci-fiből a valóságba ment át, az új álmot a csillagközi utazással majd a Csillagok háborúja hozza el széles körben, addig a magazinok példányszáma csökken. Megjelenik az orosz sci-fi.
- A város: először folytatásokban jelent meg. Az élőlények közti új viszonyokról szól. Az ember eltűnése után az értelmes kutyák és robotok veszik át a földet, és tábortüzeknél mesélnek egy régi fajról.
- John Wyndham: Többször váltott írói nevet és műfajt.
- A triffidek napja (1951): A triffidek hatalmas vándorló növények, mérgező csápokkal. Ötlettelen, de könnyen olvasható mű.
- Újjászületés (1955): Legjobb műve. A kellemes katasztrófák típusú művek közé tartozik. Atomháború után a közösség állandó harcot vív a mutánsokkal. A hétköznapi viselkedést azonban ez nem hatja át, a helyszínek és karakterek csodálatosak. Leíró, epikus mű. Később sok angol író specializálódott erre az un. Wyndham stílusra.
- Alfred Bester: Az 50-es, 60-as években elfordult a sci-fitől. Művei rendkívül izgalmasak.
- Az arc nélküli ember (1952)
- Tigris! Tigris! (1956-57.)
- Hal Clement: A Massachusetts Institute of Technology alkalmazottja.
- Az elveszett űrhajó (1953) Először folytatásokban jelent meg az Astoundingban.
- Arthur C. Clarke: nagy álmodozó, sivár prózával. Alapvetően a tudományban hitt, a technikai ismereteket vette alapul (fizikus volt, a geostacionárius műholdakról írt elméleti munkákat).
- Isten kilencmilliárd neve (novella)
- A város és a csillagok: (1953)
- A gyermekkor vége: (1953) gyengébb mű.
- 2001 űrodüsszeia: Kubrick-al együtt filmesítették meg.
- Frederick Pohl: A Galaxyba írt. Szerkeszette a Star, az If és a Galaxy magazinokat.
- A Midas-csapda (1954): A fogyasztói társadalom kritikája.
- Alagút a világ alatt (1954): Dehumanizált téma. A főhős rájön, hogy ő robot.
- Damon Knight: A Galaxyba írt. Megalapította a Science Fiction Writters nevű amerikai szervezetet a 60-as években.
- A csoda nyomában (1956): Összegyűjtött kritikái.
- Robert Sheckley: A Galaxy magazinba írt.
- Zarándokút a Földre c. novelláskötet (1957)
- A csapda c. inváziós novella egy hipertéren átnyúló csapdáról szól, melybe a legkülönfélébb szörnyek akadnak bele, rászabadulva a Földre.
- Státuszcivilizáció
- Kozmikus főnyeremény: valószínűleg a leghumorosabb műve.
- James Blish:
- OKIÉ repülő városai: Az egész Galaxist átfogó sorozat. A városok a Galaxisban munkát keresnek és tudással házalnak.
- Star Trek regények
- Fred Hoyle: Ismert csillagász
- A fekete felhő (1957): Csillagközi gázfelhő takarja el a Föld elől a napfényt, hétmilliárd ember elpusztul. Egy fiatal cambridge-i tudós rájön, hogy a felhő értelmes és kapcsolatot teremt vele.
- Osszián küldetése (1959): kalandregény. A tudósok jobban fel vannak készülve a kormányzásra, mint napjaink politikusai. (Ez a visszatérő utópisztikus elem a katasztrófafilmekben rendre megjelenik.)
- Daniel Keyes:
- Virágot Algernonnak (1959): A gyenge elméjű Charlie Gordon intelligencianövelő kísérletek alanyává válik, zseni lesz, de később el kell szenvednie a hanyatlást is. Barátságot köt egy hasonló cipőben járó egérrel. (A téma erősen összecseng az Ébredések c. későbbi filmével).
- XII. A 60-as és 70-es évek:
A modern Sci-fi kezdete (Aldiss szerint a Dűne 1. kiadása idejére, azaz 1963-ra tehető). Megszületik a modern erő-fantasy (menekülés ez is, csak most a civilizációtól, nem pedig az ipari forradalomtól). Jelenléte folyamatosan gyötri a sci-fi műfajt.
- Harry Harrison: az Astoundingnál (Analóg) kezdett.
- Elátkozottak bolygója (60-as évek eleje):
- Solaris: Dehumanizált világ. Az ember képtelen megérteni a földön kívüli gondolkodásmódot.
- Richard Matheson:
- A hihetetlenül zsugorodó ember (1965) c. film forgatókönyve készült egy korábbi regényéből.
- A párbaj (1971) c. Spielberg film forgatókönyvét is ő írta.
- Arkagyij és Borisz Sztrugackij: Szerintem ők a sci-fi legjobbjai. Lemhez hasonlóan xenológus szemével nézik az idegeneket, végső konklúziójuk, hogy külön planétákról származó fajok nem, vagy csak kevéssé érthetik egymást.
- Válaszd az életet: Fontos futurológiai alapfogalmat vezettek be ezen az irodalmi művön keresztül: progresszor tevékenység.
- Stalker (Piknik az árok partján):
- Csigák a lejtőn
- Egymilliárd évvel a világvége előtt
- A kölyök
- XIII. Magazinok:
A könyvnyomtatás evolúciója: tízcentes regények, majd pulp (vagyis massza, érzelgős magazin, mely a sci-fin belül is egy fajta témára specializálódik), majd slick (fényes papírú, elegáns folyóirat), végül paperback könyv (puhafedeles), melyet manapság a keményfedeles vált fel. A pulpok megítélése rossz volt, munkanélküliek, emigránsok, gyerekek olvasmányát látták bennük, ahol az erős, tettre kész hősök helyettesítették a szegénység valóságát.
I. világháború előtt és alatt:
- Stella (1886-1888): Szerkesztője: Karl Hans Strobl. Svédország. Európa legjobb szerzőit jelentette meg. Pl. Vernét.
- Hugin (1916-1920): Svédország. Otto Witt mérnök munkáit közölte.
- Der Orchideengarten (1919-1921): Svájci – német – osztrák magazin. A kontinens neves szerzőit mutatta be.
I. világháború után: Érzelgősség váltakozik bennük a szenzációs fordulatokkal. Az első magazinok szerkesztői (Strobl, Witt, Gernsback) mind Bingenben tanultak, egy időben. Az akkori magazinok számára készült írások nagy része mára elvesztette egykori vonzerejét, aktualitását. Gernsback vitte be a köztudatba a science fiction kifejezést.
- Amazing Stories (1926 áprilistól): Az első szám Vernét, Wellst és Poe-t hozott. Gernsbach diktatórikus és zseniális ízlését tükrözte, egyedül a technikában hitt. (mígnem 37 szám után feltámadt a csodák iránti vonzalma és elindította a Science Wonder Stories-t 1929-ben). A halhatatlanság az egyetlen elfogadott, hagyományos téma átvétele. Hangsúlyos volt a történetek tudományos pontossága, amit a fiatal szerzők is elfogadtak.
- Hugo Gernsback: Luxenburgban született, 1904-ben ment az USA-ba. Kiadta a világ első rádiós magazinját, a Modern Electricset.
- Weird Tales (1926-tól): Szerk.: Farnsworth Wright.
- Astounding Stories of Super-Science (1930): Új korszak kezdete. 2. szerk: John W. Campbell. A divatot teremtő tarka borítókra a század eleji izmusok nem gyakoroltak semmiféle hatást, a modern sci-fi ugyanis a 60-as évekig nem találkozott a művészettel. Az Astoundingnak volt hite az űrutazásban és ezt azóta egyetlen lapnak sem sikerült felmutatnia. Az űrutazás volt a lényeg, a háború és telepátia csak másodlagos. A regényekbe rejtett szimbolizmust mindig a valóságban megtörtént események előzték meg (pl. rakéta kísérletek, szatellitek, stb.), ugyanis nem kérdőjelezték meg a technika alapvető értékeit. Azért a varázserő kötelező volt. Az Astounding volt az első ötletzsák magazin, sőt elismerten a valaha volt leghatásosabb sci-fi magazin. A 2. világháború élményeinek feldolgozásával dekadens magazin lett egy időre (emberiség kihalása, sugárzás, stb. témák). 1960-ban Cambell a nevét Analog-ra változtatta. Cambell 1971-es halála után is megjelent, de már kevesebb sikerrel. Ben Bova vette át a lapot. Később Stanley Smith elindította az Omni c. lapot.
- John W. Cambell: Szerkesztő, az Astoundingban kinevelte az első modern sci-fi író nemzedéket (az Astounding első szerkesztője nem ő volt, hanem F. Orlin Tremainet), kiirtotta egy időre a BEM-t (Bug Eyed Monsters) a sci-fiből. Üldözte a kultuszokat, így a dianetikát is. Ez a sci-fi aranykora. Sci-fi szerző is volt. Speciális területe az atomfizika volt.
- Szürkület c. novellájában a főhős olyan távoli időbe utazik, ahol már nem létezik az ember.
- Steve Cartmill: nem túl jelentős szerző.
-Sűrgős küldetés (Deadline) c. novellája miatt 1944-ben a katonai titkosrendőrség átkutatta Cambell irodáját. A novella véletlenül a titkos Manhatten tervet írta le, mégpedig részletesen.
II. világháború után:
- The Magazine of Fantasy and Science Fiction: 1949-ben indult, és ma is él.
-Galaxy Science Fiction: 1950-ben indult
- New Worlds: A 60-as évek közepén Michael Moorock átvette a szerkesztését és forradalmasította a lapot.
- Galaxy: 50-es, 60-as évek. Itt kezdett Bester és Sheckley. Szerkesztői Horace Gold, Frederick Pohl.
- XIV. Szervezetek, díjak
- SFRA (Science Fiction Researche Assosiation)
- IAFA (International Association for the Fantastic in the Art)
- Science Fiction Writters (Damon Knight által a 60-as években alapított amerikai szervezet)
- Kahn Hudson Intézete (1950-es évek): a sci-fi nyomán megszületett prognosztikával tudományosan foglalkozó kutatóbázis.
- XV. Magyar Sci-fi
- Tar Lőrinc pokoljárása (15. század): Tar Lőrinc lovag Írországban leereszkedett Szent Patrik barlangjába, ahol látomása volt: Zsigmond királyt látta a Pokolban. Erről jegyzőkönyv is készült. Zsigmond beijedt és kápolnát állíttatott.
- Háry János: Daljátékban elevenedik meg a magyar Münchausen dicső története (Kodály Z.). A nagyabonyi kocsmában az öreg Háry János, ivócimborái és a diák szórakoztatására, felidézi hajdani nagy kalandjait. - Miután a burkus határon megsegítette Mária Lujzát, a császári leányzó magával vitte a Burgba. Háry itt betörte a vad arabs mént, jutalmul az uralkodóval reggelizhetett. A majlandi csatamezőn magyaros virtussal leckéztette meg a híres Napóleont. Ezek után Ferenc császár neki ajánlotta fel Mária Lujza kezét, Háry azonban kitartott hűséges szívszerelme, Örzse mellett. Az udvar díszlövéssel és kórussal búcsúztatta a karakán vitézt, aki hazatért Nagyabonyba, hogy életét azóta is boldog meséléssel töltse. (Rónaszegi Miklós regényt írt róla)
- Jókai Mór (1825-1904): Erősen Verne-szerű műveket alkotott. A XIX-XX. század talán legolvasottabb magyar írója.
- A jövő század regénye: Habsburg Árpád és a székely feltaláló Tatrangi Dávid szövetsége a Monarchia jövőjéről szőtt események álomszerűen széppé stilizált változata, az Oroszországgal vívott háború pedig azokat a félelmeket, tapasztalatokat hosszabbítja meg a fantázia erejével, melyek a pánszlávizmus veszélye, az orosz anarchisták ideológiája, valamint a porosz-francia háború hírei nyomán terjedtek el és ijesztették meg a liberális európai polgárságot. A Jó és Rossz mitikus eredetű küzdelmében a kultúra és az erkölcs értékein kívül a civilizációs fölényre, a tudomány és (hadi) technika területén elért elsőségre is szükség van, s ez az eszmekör a regény tudományos-fantasztikus aspektusára hívja föl a figyelmet. A Nihil országának legyőzése, az örök béke kiharcolása után a tudomány eredményei a nagy utópiát, az "Otthon álmát" a földi élet természeti feltételeinek megjavítását szolgálják.
- Karinthy Frigyes: nem sci-fit, hanem utópiákat írt.
- Faremidó (1916): Gulliver újabb útja egy automatizált robotvilágba. A szolaszi robotok csak fémből vannak és reprodukálják önmagukat. A robotok boldog nyugalomban élnek. Végül Gulliver kéri, hogy alakítsák át őt is robottá, ezért kap egy injekciót. Teste azonban nem képes az átváltozásra, így szomorúan tér haza. Ez egy technikai utópia, aminek nincs párja.
-Capillaria (1921): Gulliver útja egy asszonyok által kormányzott országba.
- Laczkó Géza: (1884-1953)
- Holdbéli Dávid csodálatos tapasztalatai a Földön.
- Innen és túl
- Zsoldos Péter (1930-1997): Hat regényt írt. Ezek jórészt történelmi regénynek álcázott sci-fik, vagy sci-finek látszó áltörténelmi regények. Rendkívül olvasmányosak.
- A feladat
- Ellenpont
- Távoli tűz
- A Viking visszatér
- Szepes Mária: Jelenleg Zsoldos Péter mellett talán ő külföldön a legismertebb magyar sci-fi író(nő). Művei gyakran inkább ezoterikus üzenetek, mint sci-fi regények.
- Vörös oroszlán
- Galaktika magazin: A politikai okokból perifériára szorult Kuczka Péter indította a Móra Kiadónál 1972-ben. Csakhamar kedvelt lett. Megkegyelmezve a magyar olvasóknak, remekül válogatott a világ sci-fi irodalmának legjavából. Nem csak prózát, de verseket is közölt, valamint kritikákat, képzőművészeti alkotásokat és tudományos ismeretterjesztő cikkeket. A 80-as években a díjazott Galaktika Magyarországon monopol helyzetbe került más, alulról induló sci-fi kiadványokkal szemben. Végül 1995-ben a sci-fi hanyatlása, a fantasy virágzása és az igénytelenség elsöpörte. 2004 őszén indult újra.
-XVI. Akik kimaradtak
- Képtelenség lenne mindenkit felsorolni egy óra keretében. Sajnos a mítoszokban elmerülő Eliade éppúgy ki kell, hogy maradjon, mint a szolipszista J. L. Borges, vagy a fantasy felé vesztére elhajló U. K. LeGuin. Nem szóltunk Philip K. Dick-ről, a Total Recall eredetijének írójáról, Pierre Boulle majmairól, a Herbert család dűnéiről, és még sok másról, melyeket ha időnk engedi, egy következő óra keretében mutatunk majd be.
- XVII. Irodalom:
- L. Sprague de Camp: The Science Fiction handbook. (1953, ill. újranyomva 1971)
- James Gunn: Alternate Worlds: The Illustrated History of Science Fiction. New Jersey 1975.
- James Gunn: Road to Science Fiction. (1977-82) (4 kötet)
- Mike Ashley: The History of Science Fiction Magazines.
- Marshall B. Tymn – Mike Ashley (ed.): Science Fiction, Fantasy & Weird Fiction Magazines.
- Damon Knight: In Search of Wonder. 1956. (Összegyűjtött kritikák)
- Stanisław Lem: Tudományos-fantasztikus irodalom és futurológia. Bp. 1974.
- Brian W. Aldiss: Trillió éves dáridó. Szeged, 1995.
- Carl Sagan: Magánvélemény a tudományos-fantasztikus irodalomról. In: Broca agya. 2001 Bp. 149-158
- Isaac Asimov: A tudományos-fantasztikus irodalom megváltoztatja a világot. In: Galaktika. 2004. nov. Bp. 10-12.
- http://www.hw-sw.hu/oldal.php3?cikkid=932&oldal=1
- http://www.szerepjatek.com/topic.php?t=1287&p=8
- http://galaktikaonline.uw.hu/vols/read.php?vol=1&sor=3
- http://magyar-irodalom.elte.hu/prae/pr/199901/tartalom.html
